Minden sikeres ismerkedés történetében eljön az a pillanat, hogy már nem elég nyilvánosság előtt, házon kívül találkozni. Már szeretnénk úgy igazából kettesben lenni, zavaró tényezők nélkül, de ez nem egyszerű, ha az embernek gyerekei vannak. Főleg, ha mindkét félnek vannak gyerekei.

Legyen szó első randis társalgásról vagy a gyerekeinkkel, barátainkkal, rokonainkkal folytatott kommunikációról, vannak bizonyos alap hibák, amelyeket rengetegen elkövetünk alkalmanként vagy folyamatosan: ettől kellemetlen partnerré válunk, olyanná, akivel szinte senki nem akar kommunikálni. Ha úgy érezzük, hogy mi hiába közeledünk másokhoz, ők menekülnek előlünk, akkor lehet, hogy a kommunikációs stílusunkkal van baj.

Második esélyt adni sosem könnyű, legyen szó barátságról, rokoni kapcsolatról vagy szerelemről. Ha megbántottak, ha csalódtunk valakiben, ha egyszerűen csak nem működött köztünk valami, akkor sok lelki energia kell ahhoz, hogy túl tudjunk ezen lépni. Vagyis nem szeretnénk újra átélni az egész csalódást. Amennyiben az élet úgy hozza, hogy az az ember, akivel összevesztünk, akivel szakítottunk, a jelek szerint komoly szándékkal kér meg bennünket arra, hogy fussunk neki még egyszer, sok mindent kell mérlegelnünk.

„Csak a gyerekeinek él."
"A családja a mindene."
"Mióta megszületett a kislánya/ kisfia, másról se tud beszélni, csak róla."
"Nagyszerű anya, de elhanyagolja magát.”

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik gyakorlatilag feloldódnak a szülői létben és attól kezdve, hogy belépnek életük ezen fázisába, minden mást a háttérbe szorítanak.

Gina egy elvált apukával randizik éppen és próbálja leküzdeni ellenérzését a férfi gyerekeivel és volt párjával szemben.

A sajtó Shakira és Piqué szakításával van tele, de főleg azzal, hogy Shakira, az elhagyott feleség hogyan próbál egy dallal bosszút állni az exén, amiért az egy másik nőt választott helyette. A rajongók imádják az ötletet, az új dalt már több tízmillióan nézték meg. (Őszintén szólva szerintem egyáltalán nem olyan jó, mint a régi dalai, de ez magánvélemény.)

Forrás: Marca.com

Ha túl vagyunk egy váláson vagy éppen a folyamat közepén találjuk magunkat, jó esetben nem csak a másik félben keressük a kapcsolati kudarc okát, hanem önvizsgálatot is tartunk. Ért-e olyan vád bennünket, hogy érzelmileg eltávolodtunk a partnerünktől? Hogy ő egyedül érezte magát a kapcsolatban? Hogy nem tudott hozzánk kapcsolódni?

Nem tudom, a blog olvasói között milyen arányban vannak kifejezetten introvertáltak és mennyi az extrovertált, mint ahogy a népesség egészére nézve sincsenek komolyan vehető becslések, hiszen az introverzió-extroverzió egy skála, és a legtöbb ember valahol középen helyezkedik el…

Margó elmélkedése az elengedésről.