Ildi kérdése, hogy mi az, ami ilyen helyzetben még elvárható egy nőtől, aki pótanya is egyben?

Olvasói rovatunkban az egyedülálló szülőket érintő helyzeteket az ő szemszögükből is szeretnénk bemutatni nektek. Ezen a fórumon minden érintett megoszthatja történetét és tapasztalatát, így segíthetjük egymást, és tanulhatunk az esetleges hibákból, kutatva a lehetőségeket.

Neked is van hasonló történeted, élményed, ami az egyedülálló szülők kapcsolati igényeivel/társkeresésével kapcsolatos, vagy csak válaszolnál Ildi történetére? Küldd el a véleményed vagy saját tapasztalataid, akár név nélkül, vagy álnéven, és a legérdekesebbeket megosztjuk a blogon. Leveled erre a címre küldd el: padaamblog@gmail.com

"Nekem mindig a család az első. Még ha mozaikcsaládban is élünk. 45 éves nő vagyok és én nevelem a párom gyerekeit is. Sokat foglalkozom velük, de a sajátjaimmal is kell, így néha úgy érzem, szétszakadok. Minden feladatot elláttok, nem sok elvárásom van a párom gyerekeivel kapcsolatban, ezt a részét az apjára hagyom. Elfogadom és szeretem őket, de nem  kivételezek senkivel.
Mindig felmerül bennem a kérdés, hogy mi az, ami ilyen helyzetben még elvárható egy nőtől, aki pótanya is egyben? A mostohaanya szót soha nem használtam magamra, mert szerintem borzasztó.

A párom felesége egyáltalán nincs képben, nem váltak el, hanem sajnos elhunyt. És a párom sok mindent nem tud, sok segítségre szorul. De nagyon figyelmes velem, gyakran ő mondja, hogy eresszem ki a gőzt, menjek valahova, majd ő itthon ellesz a gyerekekkel, nézzek ki egy hétvégét és tartsak egy csajos napot, vagy programozzak valakivel, pár óra belefér. Nem kell kötelezően együtt tölteni minden percet. Abból kiégés lesz. Hangsúlyozom, hogy ezt ő mondta. Ő is szeret a gyerekeivel lenni, tehát nem az van, hogy rám lett lőcsölve minden.  Olyan ember ő, akire fel tudok nézni, tudom, min ment keresztül. A külsejével sincs gond, a korához képest rendkívül jól tartja magát.
Jó volt leírni mindezt, és hátha valakinek segít, aki hasonló helyzetben él, vagy készül élni. Tehát működhet ez a felállás is, de tény, hogy kell hozzá némi teherbírás és idegrendszer, persze ezzel semmi újat nem mondtam, gondolom."

Mit gondoltok? Írjátok meg a kommentben, vagy ha van a témához kapcsolódó saját történeteket, küldjétek el a padaamblog@gmail.com címre.