A társkeresésnek nyilván léteznek mindenkire érvényes szabályai, minden ismerkedést jellemeznek bizonyos fázisok, amelyek olyan nagy változatosságot nem mutatnak: ha offline kezdünk egymáshoz közeledni, akkor persze az eleje lehet sokféle, de ha online, az nagy vonalakban hasonló forgatókönyv szerint zajlik.

De ezen túl azért az élethelyzetek nagyon meghatározóak tudnak lenni abban a tekintetben, hogy mi minden fordul meg az emberek fejében, illetve melyek a tisztázandó kérdések és mennyire behatároltak a lehetőségeink.

A legkézenfekvőbb különbség, hogy a (normális) szingli szülő mindig elérhető – már a gyerekei számára. Nincs olyan, hogy most akkor kikapcsoltuk a telefont, eltűnünk a színről, minket ne zavarjon senki. Vagyis én úgy gondolom, hogy egy szülő ilyet nem tesz. Igen, még a legmeghittebb vagy épp legerotikusabb pillanatban is megszólalhat a telefon, és ha vészhelyzet van, akkor menni kell. Sőt, nem is kell igazi vészhelyzet.

Tehát ha szingli szülővel randizunk, akkor sose leszünk vele kettesben. Nem olyan értelemben legalábbis, mint a gyermektelenek képesek kettesben lenni. Lehet ez ellen berzenkedni, csak nem érdemes.

Úgy is mondhatnánk, hogy normális esetben a gyerekei mindig prioritást élveznek majd, éppen ezért jobb, ha a szingli szülők hozzájuk hasonló élethelyzetű partnerekkel találkozgatnak: akkor nem kell különösebben magyarázkodni. Persze ez sem 100%-ig igaz: főleg a nők között vannak olyanok, akik ugyan azt gondolják, hogy az ő gyerekeik fontosak és elsődlegesek, de az új pasi gyerekeiről már hallani sem akarnak.

A sosem vagyunk egyedül szindróma nem csak a gyerekek miatt jellemző, hanem azok másik szülője és egyéb családtagjai miatt is. Nem várhatunk el olyasmit, hogy a partnerünk ne tartsa a kapcsolatot az exével, ne találkozzon vele. Vagyis elvárhatjuk, de azért tudjunk róla, hogy ez toxikus. Mivel közös gyerekük van, mindig lesz megbeszélnivalójuk és némi közük egymáshoz. Nem kell szeretnünk a partnerünk exét vagy exeit (hiszen több volt szülőtársa is lehet), de el kell fogadnunk a létezését és olykor esetleg még a társaságát is, ha a partnerünkkel már olyan szoros a kapcsolatunk, hogy részt veszünk egymás családi életében.

Korábbi közös életük hagyományait és tovább élő rituáléit is tiszteletben kell tartanunk, bár lehet, hogy nem látjuk értelmét. Megpróbálhatjuk megbeszélni, tehetünk óvatos javaslatokat, de biztos nem lesz egyszerű változást elérni. És talán nem is kell.

Hozzá kell szoknunk, hogy mindig osztozunk a partnerünk szeretetén, és sosem lesz elég ideje ránk. Vagy talán akkor, ha a gyerekei már annyira felnőttek, hogy már önálló életet élnek, és még nincsenek unokák. Van, akinek az életében ez egy hosszú szakasz, másokéban alig tart pár évig.

Az is benne van a pakliban, hogy „illegalitásban” kell maradnunk, noha ennek nem látjuk értelmét. De a partner nem akar felvállalni a gyerekei, exe, családja és exének családja előtt. Ha ez valakit nagyon zavar, akkor nagy valószínűséggel nem fog kitartani a kapcsolat mellett. De szinglik esetében aligha jön elő hasonló gond (persze itt most nem a titkos alternatív kapcsolatok esetéről beszélek.)

Készen kell állnunk arra, hogy olykor tőlünk viszonylag távol álló emberek kapcsán kell érzelmi támogatást nyújtanunk vagy tanácsot adnunk. Ha van saját gyerekünk, ez is sokkal könnyebben megy, mint ellenkező esetben. És azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy gyermektelen embertől a szülők nemigen hajlandók tanácsot elfogadni, sőt, kifejezetten úgy gondolják, hogy kibicnek semmi sem drága. Amennyire lehet, kerüljük a tudálékoskodást.

Arra is muszáj felkészülnünk, hogy – ha már a gyerekeivel is töltünk némi időt – lesznek dolgok, amelyek nem tetszenek abban, ahogy a partnerünk neveli őket vagy az nem lesz ínyünkre, ahogy a gyerekek viselkednek. Kirobbanhatnak konfliktusok annak kapcsán, ha rászólunk a srácokra, kivéve, ha az anyjuk/ apjuk felhatalmazott erre, de még így is csak nagyon óvatosan szabad ezzel a joggal élni. És igen, eljöhet a pillanat, mikor dilemma lesz, vajon hagyjuk-e szó nélkül, amivel nem értünk egyet és ezzel kezdjük el az elhallgatás és a szerepjátszás spirálját vagy vállaljuk fel a véleményünket.

Egy dolog biztos: szingli szülővel randizni, ha tényleg komolyak a szándékaink, nagyon sok bonyodalmat hozhat az életünkbe. De ettől még legtöbbször megéri.