Az esetek többségében válás után a gyerekek az anyánál maradnak és ez azt is jelenti, hogy általában ő folytatja mindennapjait abban a lakásban, házban, amelyben korábban együtt élt a család. Ez elsőre kényelmes megoldásnak tűnik, de mégsem annyira egyszerű. Persze sok esetben nincsenek alternatívák, mert a válás, az újrakezdés, a nulláról építkezés épp eléggé megvisel minket, akkor még hurcolkodjunk is máshová? De…

Ha nem is költözünk el – ennek számos akadálya lehet, akár anyagi is --, az semmiképp nem fog jót tenni, ha a környezetünk ugyanolyan marad, csak annyi a változás, hogy eggyel kevesebb ember él majd a lakásban. Ha mindent meghagyunk az addigi helyén, formájában, akkor valószínűleg sokkal jobban megvisel majd a válás utáni első időszak, mint abban az esetben, ha nagy változásokat kezdeményezünk.

Ha az exünk holmijai már nincsenek a lakásban, eleve nagyobb lesz a hely, még az is lehet, hogy felszabadul egy szoba. Lehet, hogy érdemes szobát cserélni vagy egy-egy szoba funkcióját megváltoztatni. Mivel ez eleve bútormozgatással jár, legjobb, ha már egy füst alatt ki is festjük a lakást, vagy kisebb dolgokat változtatunk. Ez egyrészt lefoglalja az agyunkat: amíg a lakást csinosítjuk, addig se az exünkre gondolunk, másrészt alkalmat ad arra is, hogy közös projektet indítsunk a gyerekeinkkel.

De nem csak emiatt előnyös a változás: ameddig nem vesszük teljesen birtokba a teret, amíg minden a régiben marad, addig az exünknek se lesz olyan érzése, hogy továbbléptünk, meg talán nekünk sem. Lehet, hogy mi akartunk válni, de mivel a gyerekek összekötnek bennünket, gyakran megjelenik a lakásban: ameddig azt látja, hogy abban nem történt érdemi változás, reménykedhet a visszarendeződésben. Vagy mi magunk ringathatjuk magunkat abban, hogy majd csak minden úgy lesz, mint régen, amennyiben a válást ő akarta.

Persze nem kell minden emléket eltörölni, szó sincs erről, a gyerekek kedvéért kint maradhatnak a közös fotók, még ha minket inkább zavarnak is – inkább válasszunk olyanokat, amelyeken nem az egész család látható, ha ettől rosszabbul éreznénk magunkat. Egy-két kedvenc tárgy lehet még a lakásban, de ne rendezzünk be mauzóleumot, ne azt tükrözze az otthonunk, hogy itt a gyász uralkodik.

Saját tapasztalatból azt mondhatom, hogy bár nagy munka volt minden átrendezni, kifestetni, szobákat cserélni, teljesen megérte. És egy évvel a válás után még el is költöztünk: mindaddig szorongtam attól az érzéstől, hogy nem tettem pontot a történet végére, amíg nem intettem búcsút a lakásnak, és nem költöztem be a gyerekekkel egy másikba, amely teljesen mentes a rossz emlékektől. Ráadásul még azt is láttam, hogy a régi otthonunkat csontig szétverik… Nem mindenki örülne neki, de volt ebben valami szimbolikus.

Nyilván más a helyzet, ha az ingatlan, amiben együtt élt a család, továbbra is közös tulajdon, vagy ami még nehezebb: tulajdonképpen a házastársé, csak a bíróság úgy ítélkezett, hogy a gyermekek nagykorúságáig az anya lakhatásra használhatja… Ilyen esetben nem nagyon van lehetőség változtatni, eladni meg végképp nem. Egy ismerősöm élt ebben a helyzetben: az exe mint tulajdonos megtartotta a lakáskulcsot és bejelentés nélkül bármikor felment hozzájuk, amitől szegény nő teljesen rosszul volt. A kamasz fiú nemkülönben.

Vagyis egyáltalán nem mindegy, mennyire érezhetjük biztonságban magunkat egy adott lakásban és mennyire érezzük a magunkénak. Még mindig jobb egy kisebb, szerényebb otthon, ami csak a miénk, mint egy puccosabb, előkelőbb, amin osztozni kell, akár az exszel, akár még az ő családjával is. Ilyen ismerősöm is van: máig egy házban él az elvált férjével és az apósával, anyósával, mert neki így nem kell lakbért fizetnie…

Természetesen mindenki maga dönti el, hogyan dolgozza fel a válást, mihez kezd azt követően, de az általam látott példák alapján azt tartom legüdvösebbnek, ha az anya vagy éppen apa, aki egyedül maradt a gyerekkel, új otthont alapít, még ha fizikailag nem is mozdul ki az addigi lakásból. Hosszabb távon pedig mindenképp gondoskodnunk kell valamilyen megoldásról, ha a gyerekek nagykorúsága után már nem maradhatunk az adott ingatlanban.