Olykor, ha az ember belefárad abba, hogy újabb és újabb idegeneket ismerjen meg, majd jöjjön rá arra, hogy ő sem az igazi, jó ötletnek tűnhet egy korábbi, még a házasságunk előtti kapcsolat felmelegítése, hiszen azt a volt partnerünket sokkal jobban ismertük, mint amennyire egy vadidegent most esélyünk lenne pár találka alapján megismerni. De valóban ismerjük-e még egymást és van-e értelme az újrakezdésnek, ha épp mindketten kiléptünk a házasságunkból vagy valamilyen hasonló tartós kapcsolatunkból?
Lehet, hogy jó ötlet, de túl sokat azért ne reméljünk ettől, vagyis a legjobb, ha nagyon óvatosan közelítünk egymáshoz, hacsak nem az a helyzet, hogy máig szerelmesek vagyunk, de az ilyen, évtizedeken át tartó reménytelen szerelmekben eléggé kevéssé hiszek, bármennyire is romantikusnak tűnik. Valójában inkább szomorú, mint romantikus…
Mit érdemes figyelembe venni ilyenkor?
- A másik fél is olyan szándékkal keres-e partnert, mint mi?
Hiába vagyunk mindketten elváltak, látszólag hasonló élethelyzetben, lehet, hogy az exünk teljesen másképp gondolkodik a saját jövőjéről, mint mi magunk. Ne lássuk bele a vágyálmainkat, persze ne is legyünk túl direktek, csak finoman puhatoljuk ki, ő milyen elképzelésekkel vette fel velünk újra a kapcsolatot.
- Miért szakítottunk anno és az okok még mindig fennállnak-e?
Ha azért szakítottunk, mert az élet elsodort egymástól, más városba költöztünk, vagy egyszerűen csak túl fiatalnak éreztük magunkat az elköteleződéshez, akkor lehet esélyünk a harmonikus kapcsolatra, amennyiben most kedvezőek a körülmények, de ha azért váltak el útjaink, mert megbántottuk egymást vagy rájöttünk, hogy nem vagyunk egymáshoz valók, akkor elég valószínű, hogy ezúttal se fogunk kitartani.
- A múltat szeretnénk újraélni vagy készen állunk egy teljesen más szintű kapcsolatra?
Ha csak nosztalgiázni akarunk és legszívesebben visszarepülnénk az időben, valószínűleg csalódni fogunk, akár a Kislány a zongoránál című dalban a férfi, aki képtelen volt egy érettebb nőben meglátni a szépséget, mert csak a régi, szűzies lánykát kívánta vissza. Se az exünk nem az már, aki volt, se mi magunk, és ez így természetes. Ha képtelenek vagyunk őt olyannak elfogadni, amilyenné vált, akkor nyilván semmi értelme nem lesz a próbálkozásunknak, csak megsebezzük.
- Ha barátok vagyunk, veszélyezteti-e az új próbálkozás ezt a barátságot?
Komoly kockázat lehet összejönni egy olyan exszel, aki időközben barát státuszba került és így jól megértettük egymást, hiszen egy újabb szakítást ez a barátság talán már nem viselne el egykönnyen. Csak akkor kockáztassunk, ha nagyon erős köztünk a vonzalom, meggondolatlanul ne ugorjunk fejest a kalandba. Olykor jobb, ha megmaradunk a barátság biztonságos talaján, és nem bolygatjuk a dolgokat.
- Biztos, hogy nem csak biztonsági játékot játszunk?
Nem méltányos az sem, ha csak azért kezdünk ki a volt partnerünkkel, mert sikertelenek vagyunk a randizásban. Persze, könnyebb megoldásnak tűnhet egy régi szerelem felélesztése, de lehet, hogy ezzel csak az új kihívások elől menekülünk.
- Ha csak egy kis emberi melegségre vágyunk, nem komoly kapcsolatra, ezzel az exünk is tisztában van?
Egyes volt partnereket nem zavar, ha olykor felélesztjük kapcsolatunk szexuális részét, miközben pontosan tudjuk, hogy nem akarunk újra összejönni. Ezzel nincs is gond, amíg a játékszabályok világosak és senki nem ért félre semmit. Ha viszont egyikünk mégis többet akarna, az elég nagyon bonyodalmakhoz vezethet és nem lesz jó vége.
- Hogyan hat az újramelegítés a környezetünkre?
Ha olyan exről van szó, akit a családunk, a baráti körünk is ismer, rájuk is hatással lesz, ha újra együtt mutatkozunk. Lehet, hogy vérmes reményeik támadnak vagy éppen megbántódnak, mert már régen sem kedvelték az illetőt. Persze elsősorban azt kell szem előtt tartanunk, hogy kettőnknek mi jó, de soha ne hagyjuk figyelmen kívül, hogyan reagál majd a környezetünk, főleg a gyerekeink. Lehet, hogy nem kell mindjárt felfednünk előttük, mi folyik, csak, ha már biztosak vagyunk abban, hogy az újraélesztés tartós lesz.
