"Sok helyen olvasni azt a férfipanaszt, hogy nem érti, miért megy tönkre a kapcsolat gyerekvállalás után? Nekem van egy elméletem, sajnos tapasztalatból született." 

Olvassátok el Bea levelét, mely új rovatunk első bejegyzése.

Ezt a blogot a Padaam.hu gyermekkel rendelkező, ismerkedni kívánó felhasználóinak közös igénye miatt hoztuk létre. Szerettük volna az egyedülálló szülőket érintő helyzeteket az ő szemszögükből is bemutatni, ezért az érdekes és aktuális témák feldolgozása mellett egy új rovattal is bővítjük a tartalmainkat: mostantól olvasóink leveleit is megosztjuk.

Ez az első olvasói bejegyzés, és reméljük, hogy érkezik majd a többi is, hogy így segítsük egymást és tanuljunk az esetleges hibákból, kutatva a lehetőségeket. Ezen a fórumon minden érintett megoszthatja történetét és tapasztalatát.

Neked is van hasonló történeted, élményed, ami az egyedülálló szülők kapcsolati igényeivel/társkeresésével kapcsolatos, vagy csak válaszolnál Bea történetére? Küldd el a véleményed vagy saját tapasztalataid, akár név nélkül, vagy álnéven, és a legérdekesebbeket megosztjuk a blogon. Leveled erre a címre küldd el: padaamblog@gmail.com

Az alábbiakban olvashatjátok Bea meglátásait az elsárkányosodásról.

Kedves Blog!

Fiatalabb koromban sem túl sokszor ismerkedtem interneten, de most olyan helyzetben vagyok, ami megkövetel egy olyan felületet, ahol első körben részletesen leírhatom igényeimet, és azt, hogy kit keresek, illetve olyanokkal tarthatom a kapcsolatot, akik hozzám hasonló helyzetben vannak.

Előzmények:
Sok helyen olvasni azt a férfipanaszt, hogy nem érti, miért megy tönkre a kapcsolat gyerekvállalás után? Nekem van egy elméletem, sajnos tapasztalatból született: Férjecske panaszkodik, mert „elsárkányosodott” az asszony, én meg azt válaszolom, hogy igen, valószínűleg azért, mert nem volt más választása, mert az összes teher a nyakába szakadt, őméltósága pedig nem kívánt segíteni, fontosabb volt elhúzni haverozni, vagy a tévé előtt helyet foglalni, vagy a telefonon játszani. És szegény asszony egyszer csak azon kapja magát, hogy egyből kettő gyereke lett, akikkel foglalkoznia kell.
Hát, srácok, többnyire az ilyen hozzáállások miatt mennek tönkre kapcsolatok, nem önmagában a gyerek miatt – akihez amúgy ti is hozzájárultatok, de az apaság nem egy hétvégés meló. És az elsárkányosodásnak is mindig oka van, pl. anyuka nem alszik eleget, napközben feszült lesz. Ahol valódi Apuka van, ott nagyobb eséllyel kialakul a harmónia, nem megy tönkre a kapcsolat idejekorán, és nem csúszik át a családosdi valami szerencsétlen, proli sztereotípiába.

Van, amikor azt kifogásolják, hogy kevesebb szex jut már apunak, és az a baj. Ez nem mindig van így valójában, csak alibi, hogy a férjecske megmagyarázza magának, hogy ő nem hibás semmiben, ő áldozat, mert megvontak tőle egy alapvető dolgot, ami házasságban jár neki. Ezért okkal van távol, vagy okkal nem működik közre, amikor szükség lenne rá... Magyarán: úgy érzi, jogai vannak, de kötelezettségei nincsenek.
Nem kötekedésből, de kimondom: manapság egyre kevesebb férfi alkalmas apának. Nem gyerekcsinálónak – hanem Apának! Legyártani bárki le tud gyereket, ahhoz nem kell ész.
Az sem jelent semmit, hogy gyermektelen pasi más gyerekével jófejként bánik.
Az is külön fejezet, hogy apuka hogyan viselkedik a saját gyerekének különböző fejlődési szakaszainál. Na, ezek a próbatételek, ehhez kell egy alkalmas ember.

Amúgy talán nem titok, hogy a gyerek egy teljesen ismeretlen oldalát hozza elő mindenkiből. Azt is láttam már, hogy azért vállal gyereket egy pár, hátha megerősíti a kihűlt kapcsolatukat, vagy legalább egymás mellett tartja őket - ez szerintem sosem történik így. Nem vagyok olyan anya sem, aki úgy érzi, csak mert gyereke van, az bármilyen előjogra feljogosítja és ezzel visszaél. Volt olyan kolléganőm, aki vitte a gyerekét mindenhova, csak azért, hogy a külvilág lássa, és egyfajta visszaigazolást nyerjen, hogy letett valamit az asztalra, mert egész életében ez az egyetlen teljesítménye és most nagyon büszke és kiváltságokat követel. Én nem érzem magam többnek ettől, erősebbnek sem, de azt tényleg nem láttam előre, nem is gondoltam volna, hogy ez lesz belőle.
Röviden: férjem két év után szabadságra vágyott és elvált tőlem. Itt maradtam egy kisgyerekkel.
Ami az online ismerkedést illeti: nem régóta regisztrálva vagyok a Padaam-on, így nem is szükséges leírnom, hogy gyermekem van. Régebben egy másik társkeresőn is leírtam, mégis meglepődtek páran, amikor a személyes találkozón elmondtam. Aztán volt 2-3 szép együtt töltött este, majd eltűntek az életemből. Arra jó voltam, amire gondolták. Még a szédítésem is megérte nekik.

A gyerekemet letagadni nem tudom és nem is akarom, csak tiszta lappal indulni és értelmes emberekkel ismerkedni, akik teljesen felfogják a helyzetet. Engem sem zavar a másik gyereke, sőt, nekem új és kellemes kihívás lenne egy ilyen „gyakorló” apukával megismerkedni.