Egyedülálló Szülők

És ha eltitkolnám a kölyköt?

2022. március 03. - SingleParent

Egyedülálló szülőként nem könnyű ismerkedni. Főleg, ha egynél több gyerekünk van. Lehet, hogy egyeseknek olykor eszébe jut: mi lenne, ha egyáltalán nem vallanák be, hogy van gyerekük? Persze hosszabb távon ilyesmit titkolni biztos nem lehet, de hátha addigra a randipartnerrel eljutunk arra a szintre, hogy már nem zavarja, ha kiderül. Vagy azt is mondhatjuk: úgyse jutunk arra a szintre senkivel, hogy bármi jelentősége lenne...

nokid.jpg

Persze nem javasolnám senkinek, hogy eltitkolja a gyerekeit, de azt persze megteheti, hogy csak olyan kapcsolatot vállal, amelyben a gyereknek nincs szerepe. Nem mutatja be neki a partnerét, vagy csak futó találkozások alkalmával látják egymást, tehát az új barátnak, barátnőnek nem kell igazából foglalkoznia az utódunkkal. Megosztott felügyelet esetén ez például elég jól működhet. Illetve nagyobb gyerekek esetén is, akik már önállóan intézik a dolgaikat.

De mi történik abban az esetben, amikor egy egyébként nagyon tetsző partnerről utólag derül ki, hogy ki nem állhatja a gyerekeket és nekünk van egy-kettő? De ő ezt nem tudta? Mit lépünk, ha tulajdonképpen úgy merül fel a dilemma, hogy a partner valószínűleg faképnél hagy, ha azzal szembesül, hogy gyerekünk van? Mert ő élvezni akarja az életet és szabadon utazgatni a világban, irtózik a kötöttségektől... Meg egyébként is idegesíti, ha olyanokkal kell együtt lennie, akik nem a felnőttek szabályai szerint viselkednek.

Ha éppen nagyon odavagyunk az illetőért, akkor talán kísértésbe esünk, hogy hallgassunk arról, nem hogy szeretjük a gyerekeket, de még sajátunk is van. Ha a gyerek éppen a másik szülővel tölti az idejét, vagy esetleg vele is él, elvileg eljátszhatjuk, hogy nem is létezik. Nem könnyű, de ha valaki nagyon akarja, ideig-óráig sikerülhet neki. Mondjuk ehhez kell némi szerencse meg odafigyelés... Pakoljuk el az összes cuccát, amit a lakásunkban szanaszét hagyott, tegyünk úgy, mintha felnőtt barátunkkal beszélnénk, ha felhív, hazudozzunk össze-vissza hétvégi programokról, mikor nálunk van.

Oké, esetleg még sikerül is fenntartani a látszatot. De mire lesz jó a színjáték? Az biztos, hogy őszinte, mély kapcsolatot nem építhetünk ilyen orbitális hazugságra. Az is biztos, hogy ha a kapcsolat elég hosszú ideig tart, akkor le fogunk bukni. És a partner nagyon ki lesz borulva attól, hogy ilyen jelentőségű dolgot eltitkoltunk. Ha a gyerekünk tudomására jut, akkor ő még jobban ki lesz bukva.

De a legrosszabb igazából az lenne, hogy életünk egyik legfontosabb szereplőjéről mélyen kellene hallgatnunk, állandóan figyelnünk kellene a saját szavainkat, vajon véletlenül nem említjük-e meg... Valójában nem tudnánk felvállalni önmagunkat, nem lennénk önazonosak, egész végig szerepet játszanánk, csak, mert nagyon tetszik valaki, akinek – valljuk be – nem kellünk. A valódi énünk legalábbis nem, csak egy olyan projekció, ami a mi testünket viseli, a mi hangunkon szól, de sok köze nincs hozzánk.

Bármilyen fontos dolgot, jellemzőt letagadunk magunkból, gyakorlatilag ellehetetlenítjük, hogy mélyebb kapcsolatba lépjünk a másik emberrel. Persze nem kell minden random partnerrel minden titkunkat megosztanunk, de olyan alapvető információkat, mint hogy van-e gyerekünk vagy nincs, illetve szeretnénk-e vagy sem, nem igazán érdemes eltitkolni.

Ha a kapcsolat eleve nem ígérkezik hosszú távúnak, akkor azért, mert a másik ember életére ennek nincs különösebb hatása, tehát nem valószínű, hogy emiatt utasítana vissza. Ha pedig hosszú távra tervezünk, akkor valamilyen kompromisszumra kell jutnunk. Nyilván kinek-kinek szíve joga nem tervezni gyerekvállalást, de ha már odáig fajul a dolog, hogy az illető azt se bírja elviselni, ha gyerekek gyerekekként viselkednek, és patáliát csap, ha az érdekei „sérülnek”, mert a kényelme és a nyugalma mindennek fölött áll, akkor aligha megfelelő partner a számunkra.

Persze ítélkezés helyett az a legjobb, ha kérdezünk, érdeklődünk az okok iránt. Bár lazább nexusban álló emberektől megkérdezni, hogy akarnak-e gyereket vagy miért nincs nekik még, manapság bunkóságnak számít, egy párkapcsolatban vagy ilyen célú ismerkedésnél nem lehetünk túl píszík. Tudnunk kell, mire számíthatunk.

Épp ezért a legjobb, ha nagyon őszinték vagyunk és nem titkolózunk. Bármennyire is tetszik valaki, ha ennyire alapvető dologban nem tudunk egyetérteni, akkor esélytelen, hogy normális kapcsolat jöjjön létre köztünk. Így mégiscsak könnyebb idejekorán gátat szabni a további gabalyodásnak.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egyedulalloszulok.blog.hu/api/trackback/id/tr5417770696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bordon 2022.03.05. 11:48:29

Sok ember ha nem is akar kezdetben gyereket, idővel felébred benne a vágy. De a legritkább esetben akarja más ember által nemzett gyerekkel lefoglalni magát.
Tapasztalatom szerint a nők jó része nem várja el, hogy a szexpartnere a gyerekkel is találkozzon, kijöjjön, nevelje, pótapja legyen.
Nem a kötöttségektől irtótik a partner vagy a gyerekektől úgy általában, hanem a te gyerekeddel nem akar kapcsolatban lenni. Ezt kellene a nőknek megérteni, hogy a gyerekükkel csak az akar haverkodni, kijönni, aki pedofil, vagy pedig annyira kétségbeesetten keres nőt, hogy ezt is bevállalja, ráveszi magát, bár nem őszinte ez a viselkedés a részéről.

A férfiak többsége egy kakukkfiókát lát a más által nemzett gyerekben. Bármennyire is kedves a gyerek az anyjának, az idegen férfinak nem lesz az.
Ha a gyerek apja még képben van, akkor az új partnernek a lesz a baj.
Ha a gyerek apja lelépett, akkor meg a gyerek arra emlékezteti az új partnert, hogy a nő milyen alakokkal állt össze, csináltatta fel magát, milyen rossz döntéseket hozott az életében korábban, amik ide vezettek, hogy egyedülálló anya lett.
Az egyedülálló nőt a férfiak többsége akció, kishibás terméknek tartja. Ha a nő teljes árú, érintetlen, vadonatúj állapotú árat kér magáért (elköteleződés, anyagi közösködés, idő ráfordítása, hűség), azt csak a legelkeseredettebb férfiak fogják megadni.
A nők ne tolják az új partner arcába a gyereket, elégedjenek meg azzal, amit az új férfi önként ad magából.

Andy73 2022.03.05. 15:20:22

Próbálkozz özvegy emberrel, ők megértőbbek. Csak belőlük nincs olyan sok, legalábbis viszonylag fiatalon.

Nancsibacsi 2022.03.05. 16:46:21

"Persze ítélkezés helyett az a legjobb, ha kérdezünk, érdeklődünk az okok iránt. Bár lazább nexusban álló emberektől megkérdezni, hogy akarnak-e gyereket vagy miért nincs nekik még"
Ebből nem következik az, hogy mostohagyereket szeretne, nem pedig sajátot.
Szerintem egy egyedülálló nőnek - ugyebár egyenjogúság van, mégis 14-ből 12 napot a nővel szokott lenni a gyerek - fel kell fognia, hogy a 10-es skálán 1 gyerek -2, 2 gyerek -3, 3 vagy több gyerek -4 pont az értékelésében. Szóval nem ugyanazok fogják elfogadni, akik elfogadták gyerektelenként. Tetszik, nem tetszik - ez a helyzet. Ettől még nem kell eret vágni, mert egy kevésbé jól kinéző, gazdag, humoros, egyszóval bugyileejtő pasi is lehet jó társ. A B lehetőség a laza kapcsolat, csak minden második hétvégén, semmi összeköltözés vagy hasonló - ilyenre lehet találni jó pasit is (akinek lehet felesége is van, nem csak gyereke, de hát nem mindegy?).

Bandibacsi34 2022.03.05. 19:57:30

@bordon: Ez egy nehéz kérdés! Valojaban az ujrahazasodas azert elegge gyakori. En ismerek többmindenkit, aki gyerekes nőt vett el(sőt ket gyerekkel!) viszont ott a nő neki is szült ujabb gyerekeket. Leginkabb az van, hogy a ferfi szerint ő mindig csak a gyerek utan lesz affele no2, es meg csak nem is az ővé. Ezen a gondolkodasmodon azert at kell lendülni! Ezt beleültették az emberek fejébe, mint a "szűzlanyt veszel felesegül", új autó, új ház stb. mert te egy kis herceg vagy akinek ez kijár. Szerintem az elején nem kell ezt megmondani, de a második találkozásnál már igen(ha lesz), igy majd inkabb aszerint dönt a férfi, hogy milyen a nő személyisege. A gyereket el fogja fogadni, ha latja, hogy ő is fontos a nőnek. Persze feltetele lehet egy idő múlva, hogy neki is legyen tőle gyereke(ami a nőn múlik, akik nem szeretnek egynel többet, mert elhagyas esetén ez szegenysegi kockazat sajnos). Persze biztos lesz intolerans "alfa him vagyok en nem patyolgatom mas kölkit"-ha a nő nem akar hosszú tavot ez is jo lesz neki rövidre.

Almandin 2022.03.05. 22:50:52

A titkolózás ebben az esetben nagy hülyeség. Hacsak nem egy futó kalandról van szó, előbb-utóbb kiderül. A partner pedig érthető módon úgy érzi, hogy nem egy apróságban hazudtak neki, és odébb áll. Hiszen ha valaki egy ekkora bődületes hazugsággal indít, akkor mik telhetnek ki még tőle?
Tény, hogy hátrány lehet egy vagy több kiskorú gyerek az ismerkedésnél, de az ember jobb, ha ezt elfogadja és egyenesen játszik. Másrészt a gyerekek is idővel felnőnek. Ha már 10 körüli a gyerek a váláskor, csak 8-10 évet kell várni és kirepül. Felnőtt, saját életet élő gyerek már kevésbé zavaró az ismerkedésnél. Nyilván a kiskorú, nevelendő korú sokakat elriaszthat, mert nem biztos, hogy pótszülő akar lenni, akár egy háztartásban élve a gyerekkel-gyerekekkel, pláne kis lakásban. De még akkor se reménytelen, sokan találnak kisgyerekkel is új társat.

bordon 2022.03.06. 06:40:22

@Almandin: Nem titkolózni kell, hanem megmondani a férfinak, hogy attól, hogy a nőnek van gyereke, nem kell a férfinak ezt kötöttségként felfognia és nem várja el senki tőle a pótapaságot.

@Bandibacsi34: Az emberek fejébe ezt nem beleültették, hanem ez egy evolúciós dolog. Más emlősök egyenesen megölik a nőstény kölykét hogy újra párosodni aakarjon az anyaállat.
Pedig hát állatoknál a bocs, kölyök 1-2 évig van csak az anya mellett. Egy emberfatty meg 20+ évig a szülő erőforrásait szipolyozza. Szóval ha ebbe bele akarják rángatni az új szexpartnert, akkor az dobbantani fog.
A gyerekes nőnek lehet elvárása, hogy a partnere elfogadja, sőt támogassa a saját jövedelme, ideje rovására a nő kölykeit. A nőneknlehet elvárása a férfi magasságára, jövedelmére, iskolázottságára, foglalkozására, farokméretére, ingatlantulajdonára, autója márkájára nézve is. De a férfinak nem lehet elvárása, hogy gyermektelen legyen a nő, urambocsá szűz. Mert aki ilyen elvárást támaszt, az perverz. De hát minden nő úgy kezdi a szexet, hogy szűz. Miért baj az, ha a férfi az első akar lenni a nő életében?

Még annyit, hogy a gyereket egyedül nevelő nőket leginkább nem özvegy férfiak, vagy más gyerekét nevelni akaró férfiak keresik kapcsolatra. Hanem szűz fiúk, akik azt remélik az egyedülálló anyuka bármire hajlandó szexéhes MILF. A másik csoport, aki ilyen egyedülálló anyukákat keres szexre, az a házas férfiak csoportja. Szeretőnek nekik pont megfelelnek ezek a nők, mert egy kis kedvességért hajlandóak elhinni, hogy a pasit otthon már nem várja az asszonypajtás, nincs szex, elhidegültek, nincs köztük semmi már, csak a hitel tartja őket össze. De megértést kér a férfi, míg elrendezi otthon a dolgokat, aztán becsszóra elhagyja az asszonyt. Ez azonban a legritkább esetben következik csak be.

Az egyedülálló anyuka hinni akarja, hogy ő is ér annyit, mint egy ropogós, 20 éves főiskolás lány. Vele is akarnak komolyan ismerkedni, akarnak jövőt tervezni a férfiak, aki szereti, az elfogadja a gyerekét is.
Persze, pár hétig, hónapig eljátssza a férfi szex reményében. Aztán eltűnik vagy besorolja szeretőnek, akibe hetente kétszer üríthet.

Nancsibacsi 2022.03.06. 09:14:22

@Bandibacsi34: Ez nem alfahímség kérdése, de egy tizenéves gyereket a szülő általában csak azért nem öl meg, mert a sajátja. A tinik kibírhatatlanok - egy nem vér szerinti szülőnél 110% hogy a pofájába fogja vágni, hogy "nem is vagy az apám, ne magyarázz nekem". Mindezt úgy, hogy mondjuk azért túlórázik/vállal másod állást/adja fel a hobbiját az ökör, hogy a más gyerekének - akit esetleg már valamennyire sajátjának érez - meglegyen mindene. Ez az amiért persze, egy gyerekes szexistennő bombázót, AMIBŐL NEM KAPHATNA BONTATLANT mert az neki elérhetetlen kategória elfogad társnak egy BÉNA MÁSODOSZTÁLYÚ pasi is. De ne gondoljuk már hogy ha választani lehet a gyerekes, vagy a gyerektelen ugyanolyan kategóriájú nő közül akkor BÁRKI a gyerekest választja. Nem kell ezen megsértődni - a világ egyszerűen így működik.

Almandin 2022.03.06. 14:21:25

@bordon: "Emberfatty"-hernyókám, megint hozod a formádat.
Tény, hogy gyerekkel nehezebb társat találni. Viszont látom, hogy te teljesen árucikknek nézed az embereket. Amikor az emberek összejönnek, sokszor a személyes szimpátia, sőt, a szerelem számít. Nyilván nem minden kapcsolat indul így, de te teljesen kihagyod a képletből az érzelmeket.
Inkább az a helyzet, hogy a kiskorú gyereket nevelő szülőnek felelőssége, hogy úgy intézze a magánéletét, hogy a gyerek ne sérüljön, ne kerüljön veszélybe. Összeköltözni, összeházasodni csak nagyon kipróbált kapcsolat után célszerű. A gyerek se rajong azért, ha egy idegent odavisznek neki pótszülőnek. Gyakoribbak a gyermekbántalmazások is a mostohaszülők részéről. Ez nem jelenti azt, hogy éljen a szülő cölibátusban, de lehetőleg ne költözzenek össze, amíg a gyerek kiskorú (természetesen kivételek is vannak).

Almandin 2022.03.06. 14:30:48

@bordon: @Nancsibacsi: Nagyon érdekes, hogy ti szinte csak a gyerekét egyedül nevelő NŐRE gondoltok, hogy csak az kereshet társat. Pedig vannak férfiak is ilyen helyzetben. Ti annyira belemerültök folyton a nők osztályozásába, árucikknek minősítésébe, hogy a fordítottját el se tudjátok képzelni.
A nők nagy része ugyanúgy nem szeretne olyan férfit társnak, aki kiskorú gyerekeket nevel. Olyan is van, csak ritkább. Vannak özvegy férfiak is, valamint ritkán, de előfordul, hogy a gyermekelhelyezés a férfinál történik (pszichés beteg anya esetén pl.), vagy váltott elhelyezés van (2 hét itt, 2 hét ott). De a hétvégi gyermekláthatáson is találkozhat úgy az új nő a gyerekekkel, hogy pótszülősködnie kell. Ezek ellenére vannak nők, akik bevállalják. Miért? Pl. mert a férfit nem egy társkeresőn, katalógusból ismerték meg, hanem pl. szomszédként, kollégaként, útitársként beleszerettek, váratlanul, és emiatt vállalták a nehézségeket.
Abban igazatok van, hogy nehezebb jó társat találni egyedülálló szülőként, mint gyermektelenül és pláne fiatalon. Az általam ismert emberek közt azonban azt látom, hogy ritka, hogy valaki kapcsolat nélkül maradjon gyermekét egyedül nevelő szülőként. Tehát nem olyan sarkított ez a dolog.

Almandin 2022.03.06. 15:09:50

@Almandin: Amúgy a poszt se írja, milyen nemű az egyedülálló szülő.

Reactor 2022.05.16. 16:59:08

@Almandin: Igazság szerint a társadalom és a vadkapitalizmus az, ami mindent és mindenkit forintosít, így az embereket is. Azt hiszem, senki nem hibáztathatja bordon-t. Ezt a problémát nem ő találta ki, csak tudósít róla, nem rá kell haragudnod.
Az érzelmek az oké, viszont én úgy látom, túlságosan nagy szerepet szánsz (vagy látsz mögéje) az érzelmeknek. Hidd el, a legtöbb esetben nagyon kicsi szerepet játszanak, ha egyáltalán. Jó, tudom, a szappanoperákban meg a popzenékben a szerelmen meg az érzelmeken van a hangsúly, de a valóságban sajnos teljesen más a szitu.
süti beállítások módosítása